Tizenkét esztendő után, az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött protokollum révén újra alkalom nyílik a marosvásárhelyi televízió beindításához, melyhez egy stúdiónak alkalmas ingatlan és egymillió dollár szükséges. Markó Béla szövetségi elnök közölte, a kormánypárt fenntartások nélkül fogadta az RMDSZ erre vonatkozó javaslatát. A városban, médiaberkekben már az intézmény leendő vezetőiről beszélnek. Egyesek Markó Béla második feleségének, mások Borbély László nejének a nevét emlegetik, mint a helyi tévé potenciális vezetőjét, és felmerült Simonffy Katalin neve is. /Szucher Ervin: Egymillió dollár kell a tévé elindításához. Tizenkét év után újraindulhat a marosvásárhelyi televízió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 26.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a város központi részeiben utcanévtáblákat helyeztetett el, amelyeknek kétnyelvűsége az utca, tér vagy a magyartalan bulvár szó rövidített formájában merül ki. A táblák készítői még Dózsa György nevét sem voltak hajlandók lefordítani magyarra: a népvezér nevét elrománosított formájában, Gheorghe Dojaként írták ki. Dávid Csaba, az RMDSZ helyi elnöke és városi tanácsosa a Krónikának kijelentette: ha a polgármester nem hajlandó a törvényeket és a tanácsi határozatot tiszteletben tartani, az RMDSZ pert indít ellene. A polgármester kijelentette, eltökélt szándéka, hogy a táblákat jelenlegi formájukban hagyja. Fodor Imre alpolgármester törvénytelennek minősítette a polgármester lépését. /Szucher Ervin: Bombariadó a városházán. Mímelt kétnyelvűség az utcanévtáblákon. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./
2002. április 12.
Elcsendesültek a kedélyek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban. A román tagozat diákjai trikolórok lobogtatásával is felhagytak. Stefan Somesan főtanfelügyelő úgy véli, az ügy eltúlzásában jelentős szerepet játszott a román nyelvű sajtó is. A helyi román nyelvű napilap, a Cuvintul liber is ápr. 11-i számában hét magyar-, illetve RMDSZ-ellenes cikket közölt. Iliescu: nincs szükség a cserére Nincs szó arról, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban megszüntetnék a román tannyelvű osztályokat ? reagált a sajtóvisszhangra Ion Iliescu elnök csíkszeredai sajtótájékoztatóján. /Szucher Ervin: Csituló kedélyek. Már nem tüntetnek a Bolyaiban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. május 14.
Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Budapestre szerződtek marosvásárhelyi színészek. Virág kifejtette, a művészetet nem a művészet kedvéért kell produkálni, hanem elsősorban a közönségért. Szerinte a Magyarországra távozni készülők negatív példával szolgálnak azok előtt, akik majd az ő helyükbe kerülnek. /Szucher Ervin: Virág György: negatív példát mutatnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2002. május 23.
Előre nem látott bonyodalmak miatt egy évet csúszik az építkezés megkezdése a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi tagozatán. A Koronka határában 450 ezer dollárért felvásárolt 27 hektáros mezőgazdasági terület átminősítéséért az állam akár egymillió dollárnál többet is igényelhet – derült ki jóval az üzlet megkötése után. A 18-as számú földtörvény egyik szakasza szerint a mezőgazdasági területből beltelekké való átminősítés esetén a vételár vagy a felbecsült érték két- vagy akár háromszorosát kell az igénylőnek befizetnie az államkasszába. A törvény megkötéseire azonban nemcsak a dékán, hanem az egyetem jogászai sem figyeltek fel. - A helyzet megoldásáig a Határon Túli Magyarok Hivatala azonnal leállíttatta a beruházási folyamatot – nyilatkozta Hollanda Dénes, az egyetem marosvásárhelyi dékánja. A szakemberek által javasolt kiskapus megoldás lényegében abból áll, hogy papíron nem vonják ki a mezőgazdasági forgalomból a koronkai gyümölcsös felvásárolt 27 hektárját, hanem csupán azt a közel egyhektáros területet, melyre az első ingatlan kerül. Így az összeg csaknem harmincszorosát sikerül megtakarítani. A legutóbbi kuratóriumi ülésen megszületett a döntés: 650 ezer dollárt különítettek el a terület átminősítésére, a tervek elkészítésére és az engedélyek beszerzésére. Az építkezést leghamarabb jövőre lehet elkezdeni. /Szucher Ervin: Váratlan bonyodalmak a telek körül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2002. május 24.
A római katolikus egyház és a Ferenc-rend 1990 óta kitartóan próbálkozik visszaszerezni a mikházi (Maros megye) négy évszázados kolostort. Bakó Pál ferences házfőnök elmondta, egyetlen beadványukra sem érkezett semmiféle válasz, és még csak a magyar polgármester által vezetett önkormányzattal sem sikerült eddig egyezségre jutni. Ezzel szemben a magyar állam több millió forinttal támogatja a műemlék jellegű templom restaurálását. A mikházi ferences kolostor az erdélyi késő reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emléke. A második világháború után az épület kolostorrésze kikerült a ferences szerzetesek kezéből. A ferenceseket száműzték. Fél évszázada tébolyda működik az erdélyi katolicizmus egyik legértékesebb kolostorában. Az intézményt 1979-től dr. Toducz Endre vezeti. A kolostorban a 190 fős személyzet mintegy 260 beteget kezel. Az egyháznak mindössze három helyisége maradt, mely azonban szinte használhatatlan. Mikháza polgármestere, Birtok György nem ült tárgyalóasztalhoz az egyház képviselőivel. A magyar állam a templom két évvel ezelőtt elkezdett restaurálására eddig mintegy három-négy millió forintot költött. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A határon túli épített örökség megóvása elnevezésű programja keretében 2000-ben kezdte el a felújítási munkálatokat. Az építészettörténeti és a részleges falkutatásokat az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány végezte el. /Szucher Ervin: A magyar állam újítja fel a kolostort. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2002. május 27.
Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
2002. június 5.
A Krónika cikke nyomán elkezdődött a párbeszéd az önkormányzat és a katolikusok között Feloldódni látszik a mikházi római katolikus egyház, illetve a Ferenc-rend és a helyhatóságok közötti feszültség, amelyről a Krónika május 25–26. számában írt. Birtok György nyárádremetei polgármester ígéretet tett az egyháznak arra, hogy két ingatlant is visszajuttat jogos tulajdonosának. Bakó Pál házfőnök megnyugtatta a mikháziakat, hogy a kolostor visszajuttatása után az erdélyi ferences rendtartomány nem záratja be a helyi elmegyógyintézetet. A kolostor egyik részébe természetesen vissza fognak térni a szerzetesek, az épület többi részében megmaradhat az elmegyógyintézet. Birtok György polgármester megígérte, hamarosan szerződést bont a kocsma működtetőjével, Török Ferenccel, és az óvoda egy részét is átköltözteti a mikházi iskola épületébe. /Szucher Ervin: Ragaszkodik mikházi vagyonához az egyház. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./
2002. július 10.
Megállíthatatlannak tűnik az Orbán László és Biró György által elindított "buszos lavina", amely számos marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, korondi és farkaslaki személyszállító céget érint. Orbán és Biró, a Transilvania Szállítási Egyesület elnöke és alelnöke súlyos vádakkal illetett néhány konkurens vállalatot. Megneveztek néhány korondi, farkaslaki és székelyudvarhelyi céget, mely kalózkodásával rontja a csíkszeredaiak és a marosvásárhelyiek piacát. A vásárhelyi Intertours, Ballótrans, Transervice, Royal, Transexpres és Lavinia vezetői közös nyilatkozatot írtak alá, melyben tiltakoztak a Biróék által felhozott vádak ellen. Biró kijelentéseire reagáltak az érintett székelyföldi szállítási vállalkozások is, amelyek tulajdonosai felkérték Orbán Lászlót, az egyesület nevében sajtótájékoztatón vonja vissza az alelnök által felsorolt vádakat. Orbán kijelentette, tudomása van róla, hogy egyes cégek valóban indítanak törvénytelen járatokat, azonban rámutatott, Biró részben a maga nevében beszélt, és az Transilvania Szállítási Egyesületet nem terhelik az alelnök állításai. Orbán László elmondta, nincs arról tudomása, hogy Biró milyen bizonyítékokra támaszkodva vádolta meg a székelyföldi cégeket. /Szucher Ervin, Zilahi Imre: Orbán László visszakozik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 22.
Júl. 19-én Aradon felbontották a Simándi Böszörményi Zoltán jeligés riportpályázatra beérkezett munkákhoz mellékelt, a szerzők személyi adatait tartalmazó zárt borítékokat. A zsűri döntése szerint az első a Haza jeligéjű munka (szerző Andó András, Arad), a második Vasparipa (Mózes László, Sepsiszentgyörgy), a harmadik a Kisherceg (Szőke Mária, Nagyvárad) került. Különdíjat kapott kilenc pályázó: Anonymus (Balta János, Arad), Arany-háromszög (Salamon Márton László, Kolozsvár), Balthazár (Simon Judit, Nagyvárad), Czumbil (Boros Ernő, Szatmárnémeti), Emelt fővel (Szucher Ervin, Marosvásárhely), Hollandus (Bálint Ferenc, Zilah), Rekviem (Szabó Katalin, Csíkszereda), Mitács (Sarány István, Csíkszereda), Viskikő (Sike Lajos, Szatmárnémeti). Valamennyi díjazott gyakorló újságíró. A díjátadásra júl. 27-én Aradon, a Jelen házban kerül sor. /Borítékbontás a Simándi Böszörményi Zoltán riportversenyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2002. szeptember 5.
A Görgényi Református Egyházmegye kilenc évvel ezelőtt kezdte el a mezőségi, maros- és görgényvölgyi szórványmagyar településeken élő gyerekek táboroztatását Maroshévíz Bradulra átkeresztelt Bánffy-fürdőjén. A Maros, Beszterce-Naszód és olykor Hargita megyei résztvevőknek alkalmuk nyílik anyanyelvükön tanulni énekelni, írni, olvasni. A táborozó gyermekek román iskolába járnak. Az első szórványtábort Magyarrégenben, majd Szászrégenben tartották, azóta pedig Maroshévízen. Pályázatukra az idei kormányváltás után még csak válasz sem érkezett az Illyés Alapítványtól. /Szucher Ervin: A pap bácsi emlékezteti, hogy magyarok vagyunk. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2002. szeptember 23.
Egy gyermek hiányzott ahhoz, hogy beindulhasson Görgényszentimrén a magyar óvoda. Görgényszentimrén, az egykori színmagyar településen ma már 1600 román lakos él. A magyarok száma alig 350 körül mozog. Az arányok miatt nem illeti őket sem magyar nyelvű iskola, de még csak óvoda sem. Húsz éve annak, hogy a faluban megszűnt az anyanyelvű oktatás. Egyetlen anyanyelvi menhelyük a templomuk: 250-en vallják magukat katolikusnak, százan pedig reformátusnak. Dénes Csaba tsiteletes pedagógus feleségével két éve oktatja a magyar gyermekeket a hétvégi iskolában. A helyi magyar óvoda beindításához aláírást nyújtottak be a szülők. Azután a legtöbben meggondolták magukat. A román óvoda igazgatónője végigjárta a kérvényt aláíró családokat, és szeparatizmussal vádolta a szülőket. Finna András azt tervezi, hogy magánóvodát indít a magyar gyermekeknek. /Szucher Ervin: Egy gyermeken múlott a magyar óvoda. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./
2002. szeptember 25.
Bethlen Anikó hétéves kora óta tolókocsiba kényszerült. Ma, hatvanhárom évesen is tevékeny, segélyhívásokra válaszol, intézkedik, orvosokkal, papokkal beszél, mindig mások érdekében. Bethlen Anikó grófnak született. 1949 március elsején hirdették ki az államosításra és a "nép ellenségeire" vonatkozó törvényt; másnap éjjel a bőrkabátosok jöttek értük a madarasi kúriára. Következett az úgynevezett D. O., a domiciliu obligatoriu, azaz a kényszerlakhely. Marosvásárhelyen húzódtak meg. Amikor Bethlen Anikó a Bolyai Líceumba akart iratkozni, az akkori igazgató kijelentette, hogy Bethlen-sarj be nem teszi a lábát az intézetbe. Így került Nagyszebenbe, ahol megtanult németül. Német, angol és francia tudásának hasznát veszi: sok külföldi szervezethez vagy vöröskereszthez címzett levelet írt meg mások nevében. Beteg testével és származásával Bethlen Anikó soha nem kaphatott állást. Lakásában ezért reggeltől estig tartotta az idegennyelv-órákat. Keresetéből a család régi, értékesebb tárgyait próbálja visszavásárolni. Otthona valóságos múzeum. - Bethlen Anikó néhány évvel ezelőtt alapítványt hozott létre, hogy segítsen a testi fogyatékosokon. Az eltelt négy év alatt a Bethlen Alapítvány országszerte csaknem négyszáz tolókocsit osztott szét. Jönnek hozzá a segélykérő levelek. A románok is hozzá fordulnak, volt, aki így címezte levelét: Contesa maghiara din Targu Mures. A gyógyszereket is ő osztja ki, a Richter Gedeon meg más gyógyszer-lerakat időnként feltölti a készleteit. Magyarországról száznyolcvan számítógépre való alkatrészt is kaptak. Összeszereltette, és kiosztotta alapítványoknak, vidéki iskoláknak, cserkészeknek. Tizenegynéhányat megtartott, és ezekkel a városban első ízben szerveztek tanfolyamot a rokkantaknak. Bethlen Anikó beindította be a könyvkötészeti tanfolyamot, szintén a rokkantaknak. /Szucher Ervin: Tolókocsiból a rászorultakért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2002. október 3.
Adrian Paunescu kormánypárti szenátor interpellációjában a mikházi kolostor egyik szárnyában élő szellemi fogyatékosokat használta fel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló restitúciós törvény megbélyegzésére. Adrian Paunescu szerint ha az egyház visszakapja az épületet, az ott gondozott elmebetegek utcára kerülnek. A Ferenc-rend több ízben is jelezte: igényt tart az egykor tulajdonát képező kolostorra, de nem kívánja felszámolni a benne működő intézményt. A szellemi fogyatékosok intézetének élén 1979 óta dr. Toducz Endre áll. A Krónikának Toducz elmondta, hogy ő nem kérte Paunescu segítségét, és nem is tudott a szenátor interpellációjáról. Toducz szerint azonban amennyiben a ferencesek Mikházán és környékén visszakapják javaikat, az intézmény nemsokára bezárhatja kapuit. A rend képviselője, Bakó Pál atya ismételten leszögezte: a ferenceseknek semmi nem kell abból, ami utólag épült. Toducz véleménye: a ferenceseknek itt nincs mit keresniük. /Szucher Ervin: Egyházellenes hangulatkeltés. Paunescu a mikházi fogyatékosokért? = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2002. október 18.
Szinte észrevétlenül telik el Marosvásárhelyen a Kossuth-év. Egykor szoborral és utcanévvel tisztelgett a város Kossuth előtt, de most se szobor, se utcanév nincs, a megemlékezés is késik. Az első vidéki Kossuth-szobrot is Marosvásárhelyen állították, amikor Kossuth Lajos még életben volt. A szobrot 1919 áprilisában az új hatalom eltávolította. Köllő Miklós alkotásának mását az idén nyáron helyezték újra talapzatra - Gyergyócsomafalván. Dávid Csaba városi tanácsos, a helyi RMDSZ elnöke nem tudta megmagyarázni, hogy a magyar többségű utcanévadó bizottságnak 2000 nyara óta miért nem sikerült megoldania ezt a kérdést. Marosvásárhelyen mindössze egy körzeti RMDSZ-elnök kezdeményezte az ünneplést. /Szucher Ervin: Egyelőre "jegelik" Kossuth Lajost. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2002. október 21.
Maros és Kovászna megyében járt Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. A nemzetállam fogalma nem képezheti alku tárgyát az RMDSZ-szel - nyilatkozta. Cozmin Gusa abszurd igénynek nevezte az RMDSZ-nek azt az alkotmánymódosító tervét, mely az első cikkelyre vonatkozik. A nemzetállam fogalma nem képezheti alku tárgyát - hangsúlyozta Gusa, aki csodálkozását fejezte ki, amikor szóba került a magyar állami egyetem létrehozásának kérdése. "Megegyeztünk az RMDSZ-szel: ha valamilyen gondja van, nyíltan fejtse ki. Az állami egyetem kérdését viszont nem vetették fel" - mondta Gusa. A főtitkár kifejtette, azért kénytelenek az RMDSZ-szel szövetkezni, mert a politikai porondon nincs jobb kínálat. A PRM-vel semmi szín alatt nem akarnak paktálni - sem most, sem később; a PD meg a PNL pedig ellenséges magatartást tanúsít. A főtitkár kifejtette: "Reméljük, az RMDSZ-nek valamiféleképpen sikerül kezelnie a Tőkés-kérdést, mert tiszteletbeli elnökének nincs joga rendszeresen sértegetni a román népet." Gusa közölte: a következő időszakban Román Szolidaritás címmel számos kulturális rendezvényt, tudományos ülésszakot rendeznek a Hargita és Kovászna megyében élő románság számára. Döntés született arról is, hogy kormánytámogatással napilapot jelentetnek meg a két megyében élő 100 ezer román nemzetiségűnek. /Farkas Réka, Szucher Ervin: Gusa: a nemzetállam nem alku tárgya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
2002. október 25.
Új magyar párt megalakítását szorgalmazzák a névtelen röpcédulák Marosvásárhelyen. A magát Romániai Magyar Polgári Szövetségnek (RMPSZ) nevező csoportosulás új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítja fel az embereket. Erről elsőnek a helyi román nyelvű napilap tudósított róla okt. 24-i számában. Az RMDSZ hivatalos vezetősége, és a belső ellenzék is a Krónikától szerzett tudomást a röpcédulákról. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom országos elnöke: "Csakis egy olyan diverzió lehet, melynek célja az RMDSZ szétverése. Szerintem vagy a Reform Tömörülés, vagy a szabad demokraták részéről jöhet. Nem zárom ki, hogy összefüggésben volna Tőkés László püspökkel, akit mi is felszólítottunk, hogy amennyiben a belső ellenzék vezére akar maradni, mondjon le a tiszteletbeli elnöki tisztségéről." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meglepődését fejezte ki az akció kapcsán, hangsúlyozta, hogy ő azok közé sorolja magát, akik a belső válságra az RMDSZ-en belül keresik a megoldást. /Szucher Ervin: Politikai diverzió Vásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2002. december 11.
Csak Albertini Zoltán vállalja Maros megye főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget a versenyvizsgán. A törvényes előírás szerinti harminc nappal szemben alig öt nappal előbb hirdetett versenyvizsgát a Maros megyei tanfelügyelőség a főtanfelügyelő-helyettes és pedagógusház-igazgatói tisztségre. A megye magyar nemzetiségű főtanfelügyelő-helyettese, Dónáth Árpád egészségi okokra hivatkozva nem hajlandó újabb mandátumot vállalni, a tanfelügyelőséget az iskolai év végéig viszi. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség megyei szervezetének ülésén a négy lehetséges utódot nevezett meg Albertini Zoltán, Andrássy Árpád, Horváth Gabriella és Nagy Edit személyében. Az újságíró megkérdezte, hogy Albertini miért nem volt hajlandó az épületre kitenni a helyhatósági törvény által előírt kétnyelvű táblát. Albertini válasza: nem tartja fontosnak ezt a lépést, ennél lényegesebb dolgokra szeretné fektetni a hangsúlyt. /Szucher Ervin: Új versenyvizsgát hirdetnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2002. december 17.
Nem lepne meg, ha az RMDSZ 2004-ben engem jelölne polgármesternek. Igazán szép gesztus lenne Marosvásárhely lakosságával szemben" - nyilatkozta dec. 16-án Dorin Florea polgármester, nem sokkal azután, hogy ismét támadta az RMDSZ néhány kulcsemberét. Egy hete Florea kijelentette, amíg ő Vásárhely polgármestere, a városban nem lesznek kétnyelvű utcanévtáblák. Emiatt az RMDSZ felszólította őt az önkormányzati döntés maradéktalan életbe ültetésére. Florea kifejtette: az utcák hivatalos nevét csak románul írná ki; alája, egy másik táblára viszont két nyelven is kifüggesztenék az utca régi, hagyományos nevét. Florea támadta az RMDSZ parlamenti képviselőit, mondván, nem sikerült anyagi támogatásokat szerezniük Marosvásárhely részére. Borbély László megcáfolta a polgármestert, mondván, hogy a 440 milliárd lejes különleges útalapból éppen a múlt hét folyamán sikerült 18 milliárdot Maros megye felé irányítani, amihez hozzáadódik még hárommilliárd lej, amit Marosvásárhely kap. /Szucher Ervin: Florea "ajánlja magát" . = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2002. december 18.
Kerekes Károly parlamenti képviselő félrevezetőnek tartja Gáspárik Attilának, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnökének a magyar és a német rádióadások kétnapos felfüggesztésére adott válaszát. Nov. 22-én, a prágai NATO-csúcs, valamint 24-én, George W. Bush amerikai elnök bukaresti látogatása idején a területi stúdiók magyar vagy német nyelvű műsora elmaradt. Helyettük ugyanazt az egyenes adást vételezhették, amelyet a bukaresti közszolgálati rádió közvetített. Kerekes Károly interpellációval fordult Serban Madgearuhoz, az Audiovizuális Tanács akkori elnökéhez. A választ a testület alelnöke fogalmazta meg. Gáspárik Attila szerint a képviselőnek a Román Rádiótársasághoz kellett volna fordulnia. Kerekes ezt nem fogadta el. /Szucher Ervin: Bírálják a CNA-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2003. január 11.
Az elmúlt év végén a Maros megyei tanfelügyelőség, az RMDSZ vezetősége, valamint az érintettek megegyeztek, hogy a tanév végéig meghosszabbítják Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes kinevezését, az RMDSZ közbelépésére Dónáthnak már a jövő héttől távoznia kell tisztségéből. Dónáth Árpádnak hat éve főtanfelügyelő-helyettes. Több ízben is jelezte: nem kíván újabb versenyvizsgán jelentkezni. Az évek során Dónáth többször is nézetkülönbségbe került mind a főtanfelügyelővel, mind az RMDSZ vezetőségével. Munkájáról azonban mindenki elismerően nyilatkozott. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség Albertini Zoltán testnevelő szakos tanárban kijelölte az utódját. A pedagógusszövetség elnöke, Tőkés András az RMDSZ vezetőségének a bosszúját vélte felfedezni Dónáth megsürgetett leváltásában, mert Dónáth aláírta a Polgári Kör által kiadott dokumentumot. /Szucher Ervin: Dónáth Árpád mégsem maradhat nyárig. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./
2003. január 13.
Az utóbbi hónapokban Marosvásárhelyen felélénkült a magyarországi mintára alakult polgári körök élete. A Tőkés András pedagógus által vezetett egyik polgári kör mozgalommá nőtte ki magát, és felhívással fordult a város magyarságához: vállaljon aktívabban részt az őt érintő társadalmi-politikai életben. A mozgalom jan. 25-én tartja hivatalos alakuló ülését Kiskenden. Tőkés rájött arra, hogy több, apró, kis körre van szükség. Jobb, ha a városban van három, négy vagy tíz kisebb, dolgozni vágyó és tudó polgári kör, mint egy és nagy, amely lényegében mozgásképtelen" - véli Tőkés. Ritkulnak a város- és faluközösségek, a szakmai és kulturális közösségek és a baráti társaságok. Gyengülnek a nemzeti intézmények. "A konkrét lépésre Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök őszi, marosvásárhelyi látogatása után szántuk el magunkat. Közismert, hogy olyan személyiségek, mint Illyés Kinga színművész és Csató Béla főesperes törlése a kitüntetett személyiségek listájáról elégedetlenséget váltott ki a vásárhelyi értelmiségiek körében. Az már csak tetézte a dolgokat, hogy december elsején a Maros megyei magyarság választott képviselője, az RMDSZ elnöke elment koccintani a román pártok vezetőivel." - mondta Tőkés András. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára felajánlotta központi fekvésű ingatlanját a Polgári Mozgalom székházának; egy vállalkozócsoport elvállalta annak felújítását, a nyugdíjasok köre pedig a napi ügyeletet biztosítaná; egy másik kör az írott anyagok nyomtatását, újságkiadást vállalta. A Polgári Mozgalom politikai tevékenységét az RMDSZ keretében fejti ki. Tőkés szerint az RMDSZ vezetősége annyira elszakadt tagságától, hogy a polgári körök a maguk öt-hatszáz aktív tagjával képesek lennének átbillenteni az RMDSZ-en belüli erőviszonyokat.Az RMDSZ felsőbb vezetősége nem nézi jó szemmel a polgári kezdeményezést. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, a szervezet megyei elnöke nem tartja szükségesnek a polgári mozgalmat. Kerekes Károly képviselő viszont szükségesnek tartja a polgári köröket. Izsák Balázs, a Reform Tömörülés egyik meghatározó egyénisége kifogásolta, hogy a polgári mozgalmak az RMDSZ szárnya alatt vannak. Sokan tartanak az utóhatásoktól. Főként olyanok, akiknek felettesei RMDSZ-vezetők vagy a Markó-vonal elkötelezettjei. Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes például csatlakozott a polgári körhöz, ezért az RMDSZ javaslatára Dónáthot egyik napról a másikra menesztették tisztségéből. Ovidiu Natea prefektus és Stefan Somesan főtanfelügyelő is meglepetését fejezte ki az RMDSZ hirtelen pálfordulása miatt. - Döbbenetes arányban csökkent a romániai magyar lakosság száma, megromlott egészséges szerkezete. E kettős folyamat a nemzeti fennmaradásunkat biztosító nagy- és kisközösségeinket, alapvető társadalmi intézményeinket kezdte ki, veszélyezteti nemzeti létünket - áll abban a felhívásban, amelyet a marosvásárhelyi Polgári Mozgalom létrehozói fogalmaztak meg, és amelyet eddig 78 személy írt alá. Köztük található a város egyik alpolgármestere, továbbá ismert lelkészek, tanárok, orvosprofesszorok, városi tanácsosok, képzőművészek, színészek, történészek, jogászok. /Szucher Ervin: Polgári körök alakulnak Erdélyben is. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./
2003. január 21.
Nyárádszereda főtéri parkjába akar templomot építeni a gyulafehérvári ortodox érsekség. Ovidiu Natea Maros megyei prefektus, az ortodox egyház kérésére hivatkozva, levélben szólította fel a nagyközség vezetőségét: mielőbb szabadítsa fel a területet, melyen a Millenniumi Emlékmű található. Székelykál és Maroskeresztúr után újabb Maros megyei magyarlakta település eshet az ortodoxia erőszakos terjedésének áldozatául. A főtéri park felső sarkában jelenleg Nagy Lázár alkotása, a Millenniumi Emlékmű áll. Ennek eltávolíttatására Ovidiu Natea prefektus és Ferenczi Petru jegyző még októberben felszólította a nyárádszeredai hatóságokat. Ellenkező esetben a büntető törvénykönyvre hivatkozva, a kormány megbízottja egy hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel járó bűnügyi eljárást helyezett kilátásba azok ellen, akik a kopjafát állították. A polgármester nem tett eleget az utasításnak, és reméli, nem is fogják ezt tőle számon kérni. Mint mondotta, az emlékművet Nyárádszereda magyarsága állította. Nyárádszeredán az ortodox hívek száma papíron száz körüli, de ennek hatvan-hetven százalékát az ortodoxnak keresztelt árvaházi gyermekek teszik ki. Áthidaló megoldásként a polgármesteri hivatal az ortodox egyháznak is más telket ajánlana fel. A görögkeletiek a színmagyar Kálban a Nagy család által visszaigényelt gyümölcsösből kaptak 40 hektár földet kolostorépítésre. Maroskeresztúr főterén pedig építkezési engedély és a tanácsosok tiltakozása ellenére megkezdték templomuk építését. /Szucher Ervin: Ortodox templom épül? = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2003. január 22.
Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke elmondta, a Pro Europa Liga az eredményes oktatásért és civil társadalmi kampányért két értékes díjat nyert.A közel egy évtizede létrehozott Demokrácia Kollégiuma kitüntetésben részesült. A kollégiumban a fiatalokat gondolkodásra próbálják ösztönözni, arra, hogy cselekvően avatkozzanak be környezetük életébe. Eddig 185-en végeztek, közülük sokan választottak politikai pályát. A másik díjat az S.O.S. Segesvár kampányukkal szerezték. A Segesvár megmentéséért folytatott harcnak még nincs vége. A Pro Europa Liga kampányt indított a görög katolikus egyház jogaiért. /Szucher Ervin: "A nyitottság és tolerancia egyéni jellemvonások". = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2003. január 27.
Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2003. február 5.
A tizenhárom éve Bukarestben élő Hajdu Győző egykori pártaktivista, az Igaz Szó egykori főszerkesztője azt az emeletes házat szeretné megvásárolni, amelyben felesége és annak családja él. Képtelen beletörődni Hajdu Győző abba, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat nem adja el neki azt az államosított házat. A házat évek óta pereli Gyöngyösi Ferenc egykori tulajdonos, aki feleségével együtt 1978-ban kérte a magyarországi végleges kitelepedési engedélyt. Fodor Imre volt polgármester, jelenlegi alpolgármester elmondta, hogy nem a bérlők, hanem a jogos tulajdonosok oldalára álltak. Ezért több ízben támadta őt Hajdu Győző, de sokat cikkeztek róluk a román nyelvű lapok is. Fodor konok kiállását még az RMDSZ bizonyos vezetőinek sem sikerült megtörniük. - Hajdu Győző nem a városgazdálkodási vállalattól, hanem a megyei pártbizottságtól kapta az ingatlant, ezért protokoll-lakásnak számított - vélte Jung Ildikó. A Budapesten élő idős házaspár természetben követeli vissza ingatlanját, amelyért 1978-ban mindössze egy fél Dacia árával, 32 ezer lejjel kártalanították őket. Hajdu Győző , az Együtt-Impreuna Kulturális és Baráti Társaság elnöke Fodor Imre felelősségre vonását és a helyzet megoldását kérte a jelenlegi polgármestertől. "Miért bűnhődjünk egy szélsőséges magyar expolgármester visszaélései miatt? - tette fel a kérdést, majd néhány sorral odébb rámutat: - Semmivel sem túlzok, amikor azt állítom, hogy Marosvásárhely életéért és szellemiségéért, a román és a magyar nép közötti harmóniáért az utóbbi ötven évben magyar íróként és román hazafiként százszor többet tettem, mint az RMDSZ bármelyik vezetője." "Nem csoda, hogy az RMDSZ szélsőséges vezetői folytonosan támadnak, hisz az 1989-es forradalom óta több száz cikkemben tiltakoztam alkotmányellenes és romángyalázó megnyilvánulásaik miatt" - mutatott rá Hajdu Győző. /Szucher Ervin: Emeletes házat igényel Hajdu Győző. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2003. február 6.
Két ízben is vitát váltottak ki a Maros megyei RMDSZ hírlevelei. A Brassai Zsombor ügyvezető elnök által fogalmazott és a sajtónak is eljuttatott hírekről az érintettek azt állítják, hogy ferdítésekben és csúsztatásokban bővelkednek. Andrássy Árpád, az RMDSZ marosludasi elnöke kért pontosítást a Népújságban RMDSZ Hírmondó címmel megjelenő, a szövetség által fizetett oldalban megjelenő egyik hír kapcsán, mert abban az egyik, belső ellenzékinek számító parlamenti képviselő "indexre került": nem említették meg a kerület kiemelt meghívottját, Kerekes Károlyt. Ezután egyházi berkekben keltett felháborodást az RMDSZ újabb hírlevele. A közlemény szerint az RMDSZ megyei elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházmegyék esperesei és a szövetség vezetői. Valójában az espereseket mindössze lelkészkollégájuk, Brassai Zsombor ügyvezető elnök fogadta. "Az sem igaz, hogy együttműködési stratégiát állítottunk volna fel. Az időszerű erdélyi magyar közéleti kérdésekben az egyháznak lesz stratégiája, de azt nem az RMDSZ-szel együtt fogalmazzuk meg. Ami az oktatást kérdését illeti, erről szó sem esett" - állította Ötvös József. /Szucher Ervin: Vitát szülnek az RMDSZ hírlevelei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2003. február 11.
Történelmi igazságszolgáltatásként kettős állampolgárságot kér a romániai magyarok számára az Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ - hangzott el az alakulat hét végén, Marosvásárhelyen szervezett elnöki tanácsának ülésén. Kiss Kálmán, a párt országos elnöke a Krónikának elmondta, céljuk elérése érdekében minden lehetséges eszközt megragadnak. "A kettős állampolgárság biztosítása az erdélyi magyarság számára nem előny, hanem történelmi igazságszolgáltatás. Jogászaink tanulmányozzák célunk elérésének lehetőségeit" - mondta Kiss.Kiss Kálmán leszögezte, hogy az RMDSZ teljes mértékben a román kormánypárt kezébe helyezte a magyarság érdekvédelmének irányítását. A pártvezető szerint a magyarság kiszolgáltatottsága az 1989 előtti szintre zuhant. Az RMSZDP elítélte azt a fondorlatos hadjáratot, mely most Tőkés László ellen irányul. Az RMSZDP annak ellenére, hogy független párt, általában csak a választások előtt mozgósítja híveit. A szabaddemokraták egy "új, valóban demokratikus, befogadó jellegű politikai és érdekvédelmi szövetség" létrehozását szorgalmazzák. "Félretéve a pártérdekeket, egy ilyen szövetségbe mi is szívesen belépnénk" - nyilatkozta Kiss Kálmán. /Szucher Ervin: RMSZDP-kérések. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./
2003. február 19.
Botrányt okozott az első magyar nyelvű felszólalás Marosvásárhelyen, a tanácsülésen.Febr. 18-án kirohant a teremből két PRM-s és egy PUNR-s önkormányzati képviselő, amikor a tanácsülésen az RMDSZ egyik képviselője első ízben szólalt fel anyanyelvén. Dávid Csaba mindössze egy mondatot szólt, azt is nyomban lefordította. "A tanácsosok közül mindenki tud románul, a sajtóértekezleteket is románul tartják, a külföldi küldöttségeknek pedig lehet gép nélkül is fordítani" - fejtette ki álláspontját az ellenző Amza tanácsos. Ráduly Levente anyanyelvén arra szólította fel kollégáit, hogy éljenek a nyelvhasználati joggal. /Szucher Ervin: Kiviharzottak a teremből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2003. február 27.
Maros megyében sokan elégedetlenek Tőkés László tisztségének megszüntetésével. A Polgári Mozgalom bölcsőjének nevezett Kiskenden Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik, a faluban és a környékbeli településeken pedig a fizető tagok jelentős része kezdi megtagadni az RMDSZ-t. Adorjáni Dezső, a gyulakutai RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ jelölőgyűlését Gyulakután tartották, de neki, az RMDSZ elnökének nem is szóltak. Hat szomszédos település - Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Balavásár, Kiskend, Nagykend és Szentdemeter - RMDSZ-elnöke, illetve a választmányok tagjai nyílt levélben tiltakoztak az eljárás ellen, őket sem értesítették a gyűlésről, továbbá közölték, hogy sokakban negatív érzést váltott ki a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése. /Szucher Ervin: Tőkést tekintik tiszteletbeli elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
